Amit a nagy kutya, a mi Brúnónk nem enged meg magának, azt megengedi Csili, a kis 10 hetes bébikutya. Mire észrevettük, már benne volt derékig a kutyatápos zsákban.
Brúnó családi kutya, neveltük, tanítottuk(tanítjuk most is), ahogy tudtuk.Nincs profi kutyás a családban, mi is együtt tanulunk a kutyánkkal.
Ma már másképp csinálnánk, de azért mindig csiszolunk rajta és jó látni, hogy alkalmazza a tanultakat.
Vendégségben jár időnként nálunk Cody, új színt visz Brúnó életébe. Egyszerűen felélénkül.Ugye ő egy haláli nyugodt kutya, azt élvezi a legjobban, ha vendég érkezik.Mint minden kutya, ő szeretné elsőként a becsengetőt üdvözölni. De hát nem mindenki szereti a kutyát,
vagy ha szereti is, az orrnyomokat nem szereti a parádés ruháján, ami érthető valahol. Nos, ha mégis a kutyaszerető kategóriás látogatónk van, akkor Brúnó három percig lefoglalja magának, körbeszaglássza, leül a lábára ( ezt pici kutya korában a nagyobbok lányom megtanította neki, és nagyon jól rögzült!), felveti a fejét és követeli a simogatást.
Aztán megnyugszik, és átadja nekünk a látogatót.Ismerőseinket már kicsit hamarabb leviziteli.
Most egy pár napig Codyval szaladgált az udvaron, játszottak egymással.Nem Brúnó volt a kezdeményező, igaz ő már 3 éves, Cody pedig csak 1éves. Codyt én csak Szőke ciklonnak nevezem, mert meg nem áll, megy, kutat folyton folyvást.Vadászkutya.
Az első képen látható, hogy Cody beült, várt valamit, erre Brúnó is hallgatott a parancsra és így szépen ülnek katonásan. A harmadik vendégünk egy pici 10 hetes golden, egy délutános látogatóban volt Brúnónál és náluk. Nagyon aranyos, kíváncsi és egy idő után megbarátkozott Brúnónal is. A magassági és a súlyfölény ellenére jókat szaladgáltak együtt.
ZH - Minden élet érték, emberé, állaté, növényé - vallja Keresztes Ildikó, aki azok közé a művészek közé tartozik, akik személyes példájukkal is a felelős állattartással kapcsolatos társadalmi szemléletváltozást szorgalmazzák. A mozgalomhoz, amelynek nagykövete Hegyi Barbara színésznő, Bódy Magdi jazzénekesnő is csatlakozott, számos színész, énekes, híres ember társaságában.
- Gyerekkoromban sokféle állat vett körül, de miután a kertes házból elköltöztünk, ez később elég sok nehézségbe ütközött. Végül a kutyáknál kötöttem ki - mondja Keresztes Ildikó. - Az első kutyámat a nagyanyám vette nekem a marosvásárhelyi piacon. Ötven lejért, ez körülbelül két forintnak megfelelő összeg lehetett akkoriban. A fajtája keverék tacskó volt, teljes jogú családtagnak számított, mindent tudott, talán éppen csak írni-olvasni nem. Nagyon megviselte az egész családot, amikor Mackó elment. A mostani kutyám Füles névre hallgat. Szálkás szőrű tacskó, tizenkét éves rokkantnyugdíjas. Ezt szó szerint kell érteni, több gerincműtéten vagyunk túl. Viccesen mondva, ennyi pénzért, amit Fülesre költöttem, már egy rendes kutyám is lehetne. De komolyra fordítva a szót, kutya nélkül is van élet, csak nem nekem. Szerintem az élet a legértékesebb dolog a világon, amit nem lehet pénzért megvenni. Mindegy, hogy emberé, kutyáé vagy egy növényé. Vigyázni, óvni kell - hangsúlyozza.
- Akiknek nincs kutyájuk, gyakran hivatkoznak arra, hogy nagyon sok gond van vele. Ez így igaz - ismeri el az énekes-színésznô. - De egy párkapcsolattal, férjjel, gyerekkel is van, mégsem szoktuk kitenni az utcára például a gyerekünket, ha valami baja van. A kutyával pedig nagyon sokan megteszik. Addig édes-aranyos, amíg haza nem viszik és rá nem jönnek, hogy enni kell adni neki, sétáltatni, orvoshoz vinni, ha beteg. És amikor kiderül, hogy ez bizony folyamatosan macerás, egyszerűen kirakják. Engem ez mérhetetlenül felháborít, nem tűr nyomdafestéket, amit ilyenkor mondani tudnék. Vannak ugyanis rossz tapasztalataim - mondja Ildikó.
- Az ugye nagyon trendi mostanában, hogy van egy kis kutyuli a hónunk alatt, de amikor le kell hajolni a kutyapiszokért, akkor már nem tetszik annyira. Annak nem kell kutya, aki csak divatosnak hiszi. Kapcsolatban vagyok a tatabányai Tappancs állatmenhellyel. Az ott szerzett tapasztalataim alapján is mondom, hogy a szemléletváltozáshoz elôször működő állatvédelmi törvény kell, ami az állatkínzást valóban keményen bünteti. Jelenleg nem lehet érvényt szerezni a jogszabályoknak. A gyerekek nevelésén is kell változtatni, sok-sok iskolai programot indítani, tudatos lépésekre van szükség a felelős állattartás elfogadásáért, természetessé válásáért - elemzi a helyzetet.
Keresztes Ildikó (jobbra) haragszik azokra, akik csak a divat kedvéért tartanak állatot. Bódy Magdi Amerikában „esett szerelembe”
Bódy Magdi is a kutyák, méghozzá a máltai selyemkutyák szerelmese. New Yorkban ismerkedett meg a különleges fajtával, elég viharos körülmények között. Egy barátnőjének volt ilyen kiskutyája, és valamiért ki akarták dobni a sokadik emeletről. Magdi a hír hallatán a helyszínre rohant, menten örökbe fogadta az akkor még kölyökkutyust. Nagy örömben, boldogságban és királyi módon nevelkedett fel a kedves, sőt bûbájos, echte „amerikai” eb, aki - az énekesnő hazatértekor - természetesen átköltözött velük az öreg európai kontinensre is. Itthon azonban nem tartott sokáig a felhőtlen együttlét, Magditól az édesanyja elszerette a kiskutyát. De nem kellett sokáig máltai selyemkutya nélkül élnie, a jazzénekes nő vágyakozását az ajándékba kapott, Lilili névre hallgató új társ teljes mértékben kielégítette.
- Mindenkinek tudom ajánlani ezt a fajtát, gyógyszer helyett, stresszoldóként is beválik - mosolyog a jazz magyar, koronázatlan királynője, ezúttal állatbarát minőségében.
A mûvésznő azt is elárulja, a kutyának köszönheti, hogy felfedezte az ezotériát. Állítja, ezoterikus kapcsolat van köztük.
- Ez abban nyilvánul meg leginkább, hogy értjük egymás gondolatait, anélkül, hogy beszélnénk - teszi hozzá Magdi, aki jelenleg Ürömön él, házában Lililin kívül még négy macska, három utcáról beszoktatott kutya kap rendszeresen jó falatokat
Ez a hétvége a kutyákról szól: Állatok Világnapja 2008
Október 4-e a nagy állatvédőként elhíresült (főleg galambokkal cimboráló) Assisi Szent Ferenc halálának (egyben nevének) napja, ezért 1931 óta ez az Állatok Világnapja. Ezen a hétvégén ez szombatra is, vasárnapra is rengeteg programot jelent. Adunk néhány ötletet, hova lehet menni állatostul - vagy anélkül. Pénteken kezdődik az Európa Kutyakiállítás a Hungexpo és a Kincsem Park területén - Európa legnagyobb kutyás rendezvényét tizenöt év után rendezi újra Magyarország. A nagyszabású szépségversenyre a világ 61 országokból érkeznek kutyusok - szám szerint több mint húszezren. Mind a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE), mint partnere, a REX Kutyaotthon Alapítvány ezt az alkalmat is megragadja, hogy a felelős állattartásért kampányoljon - például azzal, hogy a kiállítás első napján ingyenes belépést biztosít a csoportosan érkező diákoknak. Szombaton a Millenárison lehet ismerkedni az állatvilággal: a rendezvényközpont szokásos szombati programjai főleg a kisebbeknek szólnak, most is inkább nekik lesz érdekes az állatos társasjáték, az állatkifestő, a La Fontaine-mesék, Gágogó koncert és pónilovaglás. (Belépő: 500, illetve 700 Ft).
Vasárnap a kutyás gazdik kedvencükkel együtt csatlakozhatnak az Állatok Világnapja alkalmából rendezett felvonuláshoz. A már hagyományossá vált menet pontban tíz órakor indul a Bazilika elől, és végigmegy az Andrássy úton a Hősök teréig. A szervezők kedves és békés kutyusokat (és gazdikat!) várnak a felvonulásra, hiszen a cél, hogy a menetelők felhívják a figyelmet a kulturált állattartás fontosságára. Épp ezért kell vinni zacskót is ... Akinek nincs kutyusa, de szimpatizál a kezdeményezéssel és szívesen tartana a felvonulással, menhelyen lakó, gazdátlan kutyát is kísérhet az ebparádéra.
A káposztásmegyeri Farkaserdő mellett felépített, gyönyörű Állatsziget is várja vasárnap a kutyaszerető családokat. Gyermekprogramok, állatügyességi verseny, rendőrkutya-bemutató és szépségverseny a program, de már csak azért is érdemes lenne kilátogatni, hogy megnézzük a Rex Kutyaotthon Alapítvány által civil összefogásból létrehozott szép parkot, ahol modern állatörökbefogadási központ működik halak, kacsák és birkák baráti szomszédságában.
Volt ugyanis valamikor egy igen erős kutya, akiben ura megbízott, abban a reményben, hogy a farkast el fogja űzni, ha a juhaihoz a felfalás szándékával közelednék. Így juhai – azt hitte – erős oltalmazóra találtak.
Több ízben így is történt. Idő múltán azonban a farkas igen nagy barátságot kötött a kutyával. Ekkor a kutya azt mondta a farkasnak, hogy merészen támadja meg és lopja el a juhokat, ő majd serényen utánaszalad, hogy úgy lássék, mintha a juhokat visszavenni és gazdájának visszaszármaztatni akarná.
De minthogy mindketten a ligethez közel, az ügyelő pásztoroktól viszont távol voltak, egy egész juhot kettesben felfaltak. S ezt gyakran megtették. S ahányszor a kutya visszatért, rászedett gazdája megdicsérte, mert azt hitte, hogy a kutya a farkas után futva, minden tőle telhetőt megtett avégett, hogy a juhot visszaszerezze.
A gyalázatos kutya ilyenformán többször tettette magát, a végén annyiszor, hogy a farkassal együttesen urának valamennyi juhát álnokul és gazul felfalta…
Hatalmas drogfogás egy székesfehérvári szexshopban - egy egész család bukott le
Megjelenés dátuma: 2009. április 09. 18:56
Szerző:
Székesfehérvár - A férj, a feleség, a sógor, a sógornő, sőt, még az anyós is benne volt abban a kábítószer-terjesztő hálózatban, amelyet keresőkutyák segítségével buktattak le a rendőrök.
Egy kábítószer-terjesztő családot füleltek le a székesfehérvári rendőrök. Egy korábban elfogott férfi feleségéről, sógoráról, sógornőjéről, valamint anyósáról derült ki, hogy dílerként működnek - közölte a Fejér Megyei Hírlap.
A nyomozók kedden hajnalban rajtaütésszerűen fogták el a családtagokat, valamint a velük kapcsolatban álló fogyasztókat is. Több, mint harminc rendőr kábítószer-kereső kutyák segítségével egyszerre tíz helyszínen tartott házkutatást. Összesen tizenegy embert fogtak el.
A Székesfehérvári Rendőrkapitányság több hónapja folytat kábítószerrel visszaélés miatt büntetőeljárást egy 44 éves fehérvári férfi ellen. A nyomozás során kiderült, a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő férfi szinte egész családja érintett a kábítószer-kereskedelemmel. Terhelő adatok merültek fel a férfi 27 éves feleségére, 41 éves sógorára, 30 éves sógornőjére, valamint 52 éves anyósára is. A rendőrök eljutottak ahhoz a 30 éves férfihez is, akitől a család a különböző drogokat átvette.
A fehérvári nyomozók kedden hajnalban rajtaütésszerűen egyszerre tíz helyen tartottak házkutatást. A rendőrök elfogták azt a terjesztőt, akitől a fehérvári család beszerezte a kábítószereket, valamint az összes családtagot, és azokat a személyeket, akik tőlük a tablettákat megvásárolták.
A lakások, házak, garázsok, autók, valamint annak a fehérvári szexshopnak - ami a mama tulajdonában van - átkutatásánál a nyomozók segítségére volt Fater, a kábítószer-kereső rendőrkutya, valamint Rabe, a Vám és Pénzügyőrség Közép-dunántúli parancsnokságának kutyája is. Az állatok több helyen kiszimatolták a drogot.
A mama táskájából 21 darab kétes eredetű tabletta került elő, míg lánya lakásában 50 darab hasonló anyagot találtak a nyomozók. Több helyen pedig tablettadarabokat, illetve olyan eszközöket foglaltak le, amiket fogyasztók kábítószer fogyasztása során használnak. Szakértői vizsgálat tárgya, hogy milyen hatóanyag volt a lefoglalt tablettákban, illetve tárgyakon.
A családi drogvállalkozás több, mint egy éve "üzemelt". A terjesztőtől legutóbb a família 1000 szem extasy-t vett át, majd adott tovább.
A családtagokon kívül elfogtak további hat személy, akik fogyasztók voltak. Az azonban nem zárható ki, hogy további személyek kerülnek a rendőrség látókörébe az üggyel kapcsolatban.
A Székesfehérvári Városi Bíróságon csütörtökön kora délután volt a három családtag meghallgatása. A bíró mind a mamát, mind a vejét, mind pedig a családdal kapcsolatot tartó fő terjesztőt előzetes letartóztatásba helyezte - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Németh-Kész Mónika rendőr százados.
Rendfokozat és nyugdíj nélküli négylábúak a hadseregben
Egykoron, a kisegítő gazdaságok mellett lovai és birkái is voltak a hadseregnek, ma azonban már csak ebek találhatók néhány alakulat állománytáblájában. A négylábúak őrkutyaként, vagy robbanóanyag-kereső kutyaként "szolgálnak" a Magyar Honvédségben.
A gyáli úton található Merényi Gusztáv Kórházra viszonylag egyszerű ráakadni. A ferencvárosi vasúti pályaudvar közelében található egészségügyi intézmény ad otthont a Magyar Honvédség közegészségügyi intézetének is. A Honvéd Egészségügyi Központ preventív igazgatóságának alárendeltségében lévő intézettel egy épületében dolgozik a Magyar Honvédség főállatorvosa is, akinek tevékenysége ugyancsak a preventív igazgatóság hatáskörébe tartozik.
Dr. Horkay Béla alezredes irodája szűk folyosóról nyílik. A főtiszt március elseje óta a látja el ezt a beosztást. Korábban, éveken keresztül a koszovói Pristinában található Megelőző Laboratórium parancsnoka volt. A doktor úr ugyanis jártas a labor gyakorlatban, hiszen mikrobiológusi szakvizsgával is rendelkezik.
A történelemkönyvekből és apáink katonatörténeteiből jól tudjuk, hogy egykoron hatalmas állatállománnyal gazdálkodott a sereg. Az ötvenes-hatvanas évek kisegítő gazdaságai mellett, a néphadsereg ménese is világhírű volt. Birkát pedig még a kilencvenes évek közepén is tartottak a szentkirályszabadjai katonai repülőtéren, élő fűnyíróként gondozták a leszállópálya és a helikopter-állóhelyek közötti, zöld területet. Ma már azonban szinte semmi nem maradt a régi világból. A kisegítő gazdaságokat „ezer éve” felszámolták, és Szentkirályszabadja is jó úton halad afelé, hogy polgári repülőtér legyen. A Magyar Honvédség Hidász utcai lovardáját pedig néhány évvel ezelőtt vette át a főváros második kerületének önkormányzata.
Ma már csak kutyákat tart állományban a honvédség. Egészen pontosan harminckettőt – tudom meg Horkay alezredestől. Az ebek feladata elsősorban az őrzésvédelem. A kecskeméti és a szolnoki katonai repülőtereken tíz-tíz négylábú segíti az őrszolgálatok munkáját. Tucatnyi kutya pedig az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj állományában található – ők a speciális tűzszerész alegység robbanóanyag-kereső kutyái.
– Valamennyi kutya németjuhász – mondja a főállatorvos, ami azért is érdekes, mert az őrkutyák és tűzszerészebek habitusa teljesen különbözik egymástól. Előbbiek akkor tudják megfelelően ellátni feladatukat, ha jól tűrik fegyverzajt, nem ijednek meg senkitől, határozottan támadnak és szükség esetén meg is fogják az embert. Sőt, az őrkutya a kutyavezetőjén kívül pedig mást nem nagyon enged közel magához. A robbanóanyag-kereső kutyák ezzel ellentétben barátságos jószágok, hiszen náluk nem feltétel a harcias magatartás. Ugyanakkor szaglásuk kifinomult, ezért is alkalmazhatók a tűzszerész katonák segítőinek. Horkay alezredes szerint ritka az a kutyafajta, amely ennyire ellentétes magatartásjegyeket képes felmutatni. Talán nem véletlen, hogy szinte valamennyi hadseregben a németjuhászt alkalmazzák.
A Magyar Honvédségnél rendszerben lévő négylábúak egyébként már többször is bizonyították rátermettségüket. Az őrkutyákkal Szolnokon és Kecskeméten is elégedettek, a robbanószer-kereső ebek munkája pedig nélkülözhetetlen Afganisztánban, a magyar PRT-misszióban. Persze jó munkát csak akkor lehet elvárni a négylábúaktól, ha megfelelő tartási feltételeket biztosítunk számukra. A Magyar Honvédségnél előírás, hogy minden egyes kutyát különálló, tisztítható és az időjárás viszontagságaitól védő kennelben kell tartani. Emellett pedig biztosítani kell számukra a minden napi megfelelő étkezést is, mégpedig 4122 kalória tápértékben. Ehhez valamennyi eb speciális, a munkakutyák számára kifejlesztett tápot kap. Oltásaikról és rendszeres egészségügyi ellenőrzésükről azonban nem a Magyar Honvédség főállatorvosa gondoskodik, ez a sereggel szerződésben álló szakemberek feladata. Horkay doktor mindössze felügyel arra, hogy a kutyák minden esetben megkapják a számukra előírt vakcinákat és gyógyszereket. Egy-egy ilyen eb ugyanis hatalmas érték, több millió forintot ér. Így természetes hogy vigyázni kell minden négylábúra.
Az ebek kiképzése egyébként speciális és másfél évig tart. Az őrkutyák és a robbanóanyag-keresők is csak tizennyolc hónapos korukban, komoly előképzés után kerülhetnek be a Magyar Honvédség állományába. Szolgálati idejük pedig maximum öt év. Hat-hét éves korára ugyanis kiöregedik az állat – mégpedig a folyamatos szolgálat és a kiképzések miatt általában mozgásszervi problémáik lesznek. Így ennyi idő le kell cserélni egy-egy ebet. Évente általában az állomány tizenöt százalékát kell „nyugállományba” küldeni. A jól megérdemelt pihenés azonban mindössze annyi, hogy új – általában teljesen civil – gazdit keresnek a kiöregedett eb számára, aki mellett boldogan ugathatja végig hátralévő életét. Vagyis, a hollywood-i filmekben látottakkal ellentétben, a Magyar Honvédségtől „leszerelt” kutyáknak nem jár nyugdíj, sőt „aktív szolgálatuk” ideje alatt még rendfokozatuk sincsen…
Dr. Horkay Béla alezredes főállatorvosi munkája azonban nemcsak az ebekkel kapcsolatos teendőkben merül ki. Munkájának egy részét az élelmiszerbiztonsággal összefüggő munkák teszik ki. A Magyar Honvédség berkein belül ugyanis nagyon sok olyan objektum van, ahol ételkiszolgálás is zajlik. Ilyen helyeken pedig – a közegészségügyi intézet munkatársaival közösen – az ételkiszolgálás folyamatait, és az élelmiszer alapanyagok szavatosságát is. Emellett pedig az élelmiszerek tárolási körülményeit is vizsgálja a főállatorvos, akin kívül még egy állatorvos végzettségű tiszt dolgozik a Magyar Honvédségben. A fiatal főhadnagy közegészségügyi intézet élelmiszerbiztonsági laboratóriumát vezeti, így gyakran együtt járnak ellenőrizni az alakulatokhoz és a katonai szervezetekhez.
A Magyar Honvédség főállatorvosa egyébként komoly nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. Tagja a NATO élelmiszerbiztonsági munkacsoportjának, ahol a különféle szabályzók és minősítések átdolgozása a legfontosabb feladata. Emellett pedig a NATO Reagáló Erők (NRF) kilencedik váltásának mikrobiológus szakértője.
Minden színpadot és bokrot, sőt még a szemétkupacokat is átvizsgáltak, hátha találnak elrejtett drogot
Kábítószer-kereső kutyákkal fésülték át pénteken a szigetet a rendőrök. Minden színpadot és bokrot, sőt még a szemétkupacokat is átvizsgáltak, hátha találnak elrejtett drogot.
A kábítószer-kereskedők mellett a BRFK a zsebtolvajokra és az autólopásokra is figyel majd a szigeten. Sőt, a főkapitány azt mondta, még egy esetleges terrorfenyegetésre is felkészültek.
Tóth Gábor budapesti rendőr-főkapitány: "Az elkövetkezendő egy hét alatt több mint ezer rendőr fog szolgálatot teljesíteni annak érdekében, hogy az itt szórakozni vágyók biztonságban legyenek.
2006 szeptember 10.-én nagy érdeklődés mellett lezajlott a III. Nemzetközi Szarvasgomba-kereső Kutyaverseny. Itt olvashatják Vreni Schneider (index.hu) összefoglalóját. - Nemsokára megtekintheti a Fotók oldalon a versenyen készült fotóinkat is.
Közzététel: 2006. 09. 12
Loncsos disznók
Szarvasgomba-kereső versenyre járni nem mindennapi szórakozás. Legtöbbünk csak étteremben találkozik az egy egész szoba légterét pár perc alatt menthetetlenül beszagosító gumós gombával. Esetleg a Spektrum tévén lát öregedő francia házaspárokat, akik betanított loncsos disznajukkal járják a vidéket, hogy az előkerülő méregdrága szarvasgombák eladásával kiegészítsék a nyugdíjukat.
Kis piac, de annál jobb biznisz
A szarvasgomba viszonylagos ismeretlensége ellenére létezik itthon Magyar Szarvasgombász Szövetség, melynek célja, hogy a magyar erdészeti és vadászati törvénnyel összhangban a szarvasgombászoknak törvényes keretet biztosítson a keresésre. "Magyarországon úgy 25-30-an foglakoznak kutyás szarvasgombászással, így a piaci résztvevők elég kevesen vannak. Itthon kizárólag kutyákkal keresünk, a disznónak ugyanis valóban nagyon jó a szaglása, de egyrészt nevelhetetlen, másrészt minden további nélkül ráront a gazdájára, és persze megeszi a talált gombát is. De nem is volt itthon a disznós keresésnek sohasem tradíciója. Az elsősorban a franciáknál divat." tudtuk meg Szakács Józseftől, a társaság elnökétől.
Pánik Milánóban
Jelenleg a magyar szarvasgomba nagy része Olaszországba kerül, ez évente több tonnát jelent. "Náluk most kisebb pánik van, mert hiába óriási a tradíció, nem esett elég eső ahhoz, hogy a szarvasgomba meg tudjon teremni. Viszont Olaszországban nincs olyan nagyobb étterem, ahol ne lenne legalább két olyan fogás, amiben szarvasgomba van" - mondta el a Gombaszedő Kft. képviselője, aki elsősorban azért jött, hogy a kutyásokkal ismerkedjen és erősítse a gombász-közösségen belül az összetartást. Éppen így tettek a megjelent olaszok is, akik szakértő szemmel és hangos brávózással figyelték, hogyan vizsgáznak a magyar kutyák, hiszen a jövőben ők fogják kikaparni az éttermeikhez elengedhetetlen tartufit.
Mindenkiből lehet keresőkutya
A versenyen induló kutyák hetven százaléka vadászkutya volt, de akadt köztük menhelyről kihozott keverék is, egy ritkaság számba menő belga juhász, és egy döbbenetesen jól kiképzett németjuhász munkakutya is, aki szinte megvadult attól, hogy feladat van. Láthatólag éppolyan elszántsággal kereste a szarvasgombát, mint a repülőtéren a gépfegyvereket. Alkatilag a vadászkutya a legjobb erre a feladatra, de egy menhelyről kihozott keverék kutyával is nagyon jól lehet keresni. A legjobbak a szakma szerint viszont a retrieverek- hallottuk fél füllel egy résztvevőtől. Így egy kicsit sem lepődtünk meg azon, hogy a versenyt levezető szaktekintély maga is egy labradorral érkezett.
Gyorsan megtérülő befektetés
"Bármilyen kutya alkalmas arra, hogy kiképezzék szarvasgombászásra. Ez éppúgy igaz, mint az, hogy bármilyen jó kutyát el lehet rontani. Alapszabály, hogy egyévesnél fiatalabb kutyával nem érdemes foglalkozni. Három hónap intenzív tréningen betanítjuk a kutyát a gombászásra, ami úgy három-négyszázezer forintjába kerül a tulajdonosnak" - avatott be bennünket egy kutyakiképző hölgy, aki azt is elmondta, hogy simán megéri ekkora összeget egy kutyára fordítani, ha ugyanis rendesen dolgozunk vele, gyorsan megtérülhet a befektetés.
Nem rossz mellékkereset
Egy csak hobbiból, a saját beagle-ével szarvasgombászó tulajdonos két éve foglalkozik kutyáival. "Nagyjából ugyanúgy kell erre is megtanítani a kutyát, mint ahogy a kábítószer- vagy a fegyverkeresésre. Az elején el kell rejteni neki szarvasgombát, vagy szarvasgomba szagú játékokat, aztán lehet komolyabban elkezdeni foglalkozni a kutyával. A végén napi többórás séták is hozzátartoznak a kiképzéshez. A kutyának ez játék, meg valahol nekünk is, arról nem is beszélve, hogy a személyes szarvasgomba utánpótlás mellett hétvégenként akár százezer forintnyi értékű gombát is be lehet szerezni egy jó kutyával."
2006.09.10-én a II. Közép-Európai szarvasgomba konferencia során kerül megrendezésre a III. Nemzetközi Szarvasgomba-kereső Kutya Verseny és Szemle.
A verseny céljai:
- felmérni a magyarországi szarvasgomba-kereső kutyák felkészültségét,
- a gombászkutyás társadalom megismerése, társasági életének összekovácsolása,
- egymás kutyáinak, munkastílusának a megismerése,
- gazdasági érdekek összehangolása,
- hagyományok ápolása,
- ismeretterjesztés
- a professzionális szint emelése
- a triflászkutyák és gazdáik MSZSZ vizsgarendszerére való felkészítése
Szervező: a Magyar Szarvasgombász Szövetség, Vagoemt kft, Szakács József
A verseny időpontja: 2006. szeptember 10.
A verseny helyszíne: a budakeszi Vadaspark előtti füves, bokros, ligetes, fás terület.
Verseny kezdési időpontja: 10.00
Nevezési díj: 300 g friss szarvasgomba, vagy 8000 Ft/kutya
Bírói bizottság: magyar mestertriflászok, felkért bírók
Támogató: Eukanuba, Alpha-Vet Magyarország, Vagoemt Kft.
Díjazások: I., II.,III. hely, A legtávolabbról érkezett gazdi-kutya páros, Közönség kedvence. Az első helyezettet az EMSZE, a MSZSZ vezetősége felterjeszti a Mester-triflász érdemérem és rang elnyerésére.
A versenyre érkezők a kutyákkal, a Vadaspark előtti autóparkolóban gyülekeznek, kutyájukat pórázon vagy az autóban tartva. Kutya szabadon nem szaladgálhat! Tüzelő szukát az autóban kell tartani, kiengedni csak az erre kijelölt területen szabad. Tüzelő szukát csak a verseny végén engedjük keresni. Kutyát sétáltatni csak a parkolótól keletre, az erdőben szabad, hogy ne zavarja az éppen kereső kutyát. Versenyen kívüli kutyát még pórázon sem szabad a versenyterületre behozni!
Versenyszabályzat:
A verseny során igyekszünk olyan természetes körülményeket biztosítani, hogy kutyáink és gazdáik a legjobb teljesítményt nyújtsák. A versenyterület kb. 75-100 m2-es fás, bokros, színes szalaggal körbekerített terület.
Ezeken a területeken a független bírói kar elrejt 6 db érett, azonos nagyságú nyári szarvasgombát 2-5 cm mélyre, minimum ½ órával az első versenyző indítása előtt, oly módon, hogy a talajsérülés ne legyen látható. A versenyzőket a sorsolás után növekvő sorrendben szólítják pályára.
A soron következő versenyző a kutyájával pórázon jelentkezik a kisorsolt pálya szélén, a bírói karral történt rövid egyeztetés után kezdheti el a keresést. A versenypályákat számozással különböztetjük meg egymástól, a kutya és a versenyző kifejezetten csak az általa kisorsolt versenypálya határain belül mozoghat, kutyája nem hagyhatja el azt. Amennyiben mégis elhagyja, illetve máshol keresi a gombát, mint a kijelölt helyen, az pontlevonással jár.
Ha a kisorsolt versenypályán a rejtett gombákon kívül természetes előfordulást is jelez a kutya, az azonos értékű találatnak számít.
A kutya a találatot kaparással, leüléssel, a gazdihoz való odavitellel vagy bármi olyan, a szarvasgombász által a keresés kezdetén bemondott jelzéssel mutathatja, ami egyértelműen utal a gomba megtalálására.
A gazdi a megtalált gombát magasba emelve, megmutatva a bírói gárdának jelzi a találatot.
A rendelkezésre álló keresési idő tíz perc. Ha ezen belül nincs meg a hat elrejtett gomba, akkor a bírói testület az előzetesen papírra rajzolt térkép segítségével megkeresi és bemutatja a versenyzőnek a gombát.
A versenyző a munkája befejeztével pórázra veszi a kutyát és a lehető leghamarabb elhagyja a versenyterületet.
Triflász - triflászkutya adatlap
- A kutya neve:
- A kutya fajtája:
- A kutya neme:
- A kutya életkora:
- Mióta gombászik a kutya- Triflavadász vizsgával rendelkezik-e a kutya?
- A gazda neve
- Egyesületi tag-e?
- Ha igen, akkor hol? - Ismereteit szarvasgombás tanfolyamon szerezte?
- Legyen-e a soron következő verseny a triflász és triflászkutya számára a MSZSZ minősítő vizsgája?
A gazdi elfogadja, hogy amennyiben nyernek a versenyen, a mestertriflászi érdemérem csakis akkor illeti meg, ha valamelyik országos egyesületnél, vagy külföldi tagszervezetnél regisztrált tag.
A rendőrkutya-toborzó után a szerencsés kiválasztottaknak,
az ünnepélyes tanévnyitóval elkezdődött az első alkalommal
indított járőrkutya-vezető tanfolyam Miskolcon, a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság
kutyatelepén.
A tanfolyam idõtartama 3 és fél hónap, amely során 13 járőr és kutyája
kezdheti meg a felkészülést.A kiképzésen fegyelmezõ, őrzővédő
és ügyességi feladatokat tanulnak majd meg a párosok. A tanfolyam megnyitóján elhangzott:
Magyarország évek hosszú sora alatt tekintélyt vívott ki a kutyakiképzés
terén. A hazai szakemberek rendszeresen képeznek ki szolgálati kutyákat a szomszédos országok, és még arab országok számára is.
A tanfolyamon résztvevő ebeket kutyavásáron válogatták ki. Az állatok a vásárt követően kéthetes karanténidőt töltöttek le. Ez idő alatt az ebek egészségügyi vizsgálatát és a rejtett hibák kiszûrését végezték a szakemberek.
Ehhez a munkához erõt demonstráló,szívós külsőre, magabiztosságra
és bátorságra van szükség a kutyák részérõl – állítják a szakemberek. A legideálisabbak az 1-2 éves kutyák erre a munkára, hiszen őket még
könnyű betanítani. A tanfolyamon fegyelmező, őrző-védő és ügyességi
feladatokat tanulnak majd meg a párosok.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szakirányítása mellett jelenleg 35 közrendvédelmi kutyavezető összesen 33 kutyával lát el szolgálati feladatokat.
Ha a tanfolyam résztvevõi három és fél hónap múlva sikeres vizsgát tesznek, novembertõl tizenhárommal több kutyás járőr teljesít
majd szolgálatot a megye területén a közbiztonság védelme érdekében.
Forradalmasíthatja a nemi erőszakot elkövetők azonosítását a svéd rendőrség Xena nevű kutyája, amely a világon egyedül képes arra, hogy az erőszak helyszínén fellelhető sperma szagmintája alapján felismerje a bűncselekmény tettesét.
A göteborgi rendőrség kutyabrigádjának szóvivője sajtóértekezleten jelentette be, hogy a négyéves belga juhászt sikerült kiképezni arra, hogy a bűntett helyszínén nehezen fellelhető spermamaradványokat megtalálja, és különbséget tudjon tenni az eltérő DNS-mintájú bűnjelek között.
Xena az egyetlen kutya Svédországban, és valószínűleg az egész világon, amely képes kiszagolni a spermiumot. Bizonyos kutyafajták igen jók meghatározott illatok kiszimatolásában, e speciális anyag azonosításában azonban Xena páratlanul eredményes - büszkélkedett a svéd rendőrségi sajtós.
Évente két-háromezer kutya kerül az utcára Svédországban ...
... derült ki a stockholmi állatvédők statisztikáiból.
Svédországban egyre többen akarnak kutyát tartani, függetlenül attól, hogy milyen életkörülményeket tudnak biztosítani az állatoknak.
A divatos eb-tartás azonban sok embernél nem válik be: a stockholmi állatvédõk és a svéd Kutyatulajdonosok Klubjának statisztikái szerint évente két-háromezer kutya kerül az utcára vagy az állatmenhelyekre, miután rájuk untak a gazdik.
A legrosszabb kiutat is több százan választják: országszerte mintegy négyszáz egészséges házőrzőt altatnak el a tulajdonosok csak azért, mert nem tudják, mihez kezdjenek vele.
A tömeges pusztításra az állatvédõk egyetlen megoldást találtak: szerintük a finn törvényeket kellene követni - a szomszédos Finnországban ugyanis az elhagyott kutyákróla hatóságok gondoskodnak, ennek fejében pedig valamivel nagyobb a gazdikra kivetett ebadó, mint a többi északi országban.
Napi 5-6 bejelentés érkezik a májusban megalakult tatabányai állatvédelmi őrszolgálathoz. Az önkénteseket láncra vert, kiéheztetett, vagy éppen az út mellett hagyott megkínzott állatokhoz hívják.
Amennyiben csak az állattartási szabályok ellen vétenek a tulajdonosok figyelmeztetik őket, súlyosabb esetben azonban a rendőrséghez fordulnak. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint z elmúlt év első fél évéhez képest megháromszorozódtak az állatkínzási ügyek Tatabányán.
Legutóbb egy tízéves németjuhászt hajított be gazdája az állatmenhely csaknem 3 méter magas kerítésén. A Nóri névre keresztelt ebnek az eséstől nem lett baja, de nyomot hagytak benne a történtek. Minden éjjel sír ketrecében. Az állatotthonban azt mondják, nem egyedi esetről van szó. A náluk lakó 70-75 kutya szinte mindegyike ilyen, vagy még megdöbbentőbb módon került a menhelyre. Tökire például egy 10 centiméter hosszú vágott sebbel találtak rá három hete. A Tappancs Állatotthon a hatóságokkal együttműködve az ilyen esetek felderítésére és megelőzésére állatvédelmi őrszolgálatot hozott létre.
Zsigáné Marosi Éva az őrszolgálat alelnöke elmondta, napi 5-6 esetben hívják őket. Enyhébb esetekben csupán figyelmeztetik a gazdikat és segítenek nekik a helyes állattartási szabályok megismerésében, súlyosabb ügyeknél azonban a rendőrséghez fordulnak.
A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányságon elmondták, nemcsak az számít állatkínzásnak, ha sérülései vannak a kutyának, hanem már az is, ha veszélyeztetik az ebet. Például azzal, hogy a kánikulában a forró autóban hagyják. Ilauszkiné Dr. Pokornyi Katalin hivatalvezető hozzátette, az állatkínzásért akár három év börtönbüntetés is kapható. A százados elmondta, tavaly júliusig Tatabányán összesen két állatkínzási ügyük volt, idén az első fél évben már hat. Szerinte ez a növekedés nem azt jelenti, hogy többen bántják az állatokat, hanem a nemrég megalakult őrszolgálat hatékonyságát és a jó együttműködést mutatja.
„Néha a kutyám elszendereg, és furcsán rángatózni kezd, mint az emberek elalváskor. Elképzelhető, hogy a kutyák is álmodnak?”
Természetesen a kutyák is álmodnak.
Csakúgy, mint az embernél, az álom fontos szerepet játszik a kutyáknál is a napi élmények, emlékek feldolgozásában. Mivel a kutyák is gondolkodnak, és bizonyítottan emlékeznek is, azaz van memóriájuk, nekik is szükségük van olyan időszakra, amely során újrarendezik élményeiket.
Csakúgy, mint az embernél, a kutyánál is két fő alvásstádium létezik: az egyik az REM (Rapid Eye Movement ), a másik az SWS (Slow wave Sleep), azaz lassú hullámú alvás.
Amikor a kutya elalszik, először az SWS fázisba, később fokozatosan az REM szakaszba zuhan. Az REM-ben megfigyelhető, hogy az alvó szeme mozog a lezárt szemhéjak alatt. Valószínűleg ezek a szemmozgások az álomképekhez igazodnak.
Alvás során az agy elektromos aktivitása (EEG) fokozatosan lassul. Az agy által kibocsátott elektromos jelek frekvenciájuk szerint delta (0.5-3 Hz), téta (4-7 Hz), alfa (8-12 Hz), béta (13-20 Hz) és gamma (20-40 Hz) sávra oszthatók. Az alvás mélyülésével az EEG az éber állapotra jellemző béta-alfa aktivitáshoz képest fokozatosan, téta-delta hullámokkal jellemzett tevékenységgé lassul. Az alvás álomtevékenységgel és szemmozgásokkal (REM) kapcsolatos fázisát gyors EEG-aktivitás jellemzi.
Az alvásidőn belül az REM fázis aránya csecsemőnél a születés után mintegy 70 százalék, amely felnőttkorig (kb. 15 százalékra) fokozatosan csökken. Egy felnőtt kutya az alvásidő 10-12 százalékát tölti REM alvással, egy kiskutyánál ez az érték jóval magasabb.
Olyan állatfajoknál, ahol a kölykök a születés után fejletlenek (pl. kutya- és macskafélék), az REM fázis aránya nagyobb azokhoz (pl. rágcsálók) viszonyítva, melyek ebben az életkorban relatíve fejlettebbek. Ez szintén bizonyítja, hogy az REM alvásfázisnak feltehetőleg fontos szerepe van az idegrendszer érési folyamatában.
Magyarország nagyhatalomnak számít az unióban: kutyatenyésztésben mi visszük el a pálmát. A kedvtelésből tartott kutyák szaporításában annyira élen járunk, hogy még a svéd, angol, olasz piac is magyar kiskutyáktól hemzseg. A hajdani hobbikutyázásból mára egyre növekedő, új „háztáji ágazat” jött létre, ami komoly, adózatlan jövedelmet biztosít a „fekete” szaporítóknak.
„Kutya egy világ van Magyarországon” – mondja Zsolt, akivel a kutyapiac aktuális kérdéseit tárgyaljuk meg, miközben az egyik eldugott csongrádi kistelepülésre autózunk. Zsolt állás nélküli tanár, aki gyerekkorának hobbiját emelte keresőtevékenységgé: kutyákat tart, és kereskedik is velük. A kutyavilág alatt az adóhivatalt érti, amely mint egy képzetlen vadászkutya szagol bele mindenbe, amiről feltételezi, hogy eltitkolt adóforintokat rejteget. Az évtizedes ismeretség és a feltétel nélküli anonimitás miatt vállalta a kalauz szerepét a kutyapiacon, no meg, ahogy ezt utólag bevallja, büszke is kapcsolataira, melynek révén már New Yorkban is van általa kiközvetített kiskutya, pontosabban egy csivava. Félelme jogos, hiszen, ahogy mondja, már falun is feljelentik egymást az emberek minden kis apróságért, nem beszélve a kutyatartásról, aminek szaga és zaja van, nem is kicsi.
Zsolt a karácsonyi fuvart szervezi a német fővárosba, oda veszi meg most a kiskutyákat. Egy átlagos falusi kockaház előtt állunk meg. Mielőtt belépünk a tenyésztőhöz, egy kis viselkedési eligazítást tart: nincs kérdés, nincs csodálkozás, ő alkuszik, én hozom a kutyákat. István gazdával a porta végébe igyekszünk, ahol a disznóólak sorakoznak. Az ólakban azonban nem malacok röfögnek, hanem nápolyi masztifok hörögnek. A brutális kinézetű kutyák nyálukat folyatva ugatnak, őrjöngenek a betonrácsnak ugorva, törnének ránk. Zsoltit különösen nem kedvelik, mert ő az, aki a hat-hét hetes kölykeiket elviszi rendre, most is ezért tombolnak, nem sejtvén, hogy nem az ő kölykeikért jöttünk, ugyanis azokra az elmúlt időkben megcsappant a kereslet. Most az ölebek, a kistestű díszkutyulik a kedvencek, ilyet tartani manapság a trendi. Francia buldogokért jöttünk, Istvánnak van belőle két alomra való éppen, amit ötvenötezerért veszteget, persze darabonként. Az üzlet olyan, mint a piacon, hamar megegyeznek: Zsolti diszkrét, megbízható vevőnek számít, aki azonnal kápéban fizet, ami igencsak jó „pedigrének” számít a kutyás világban. A kutyák – szám szerint hat – átkerülnek eddigi infralámpás dobozukból az autóba helyezett műanyag ketrecbe, miközben Zsolti diszkréten megjegyzi: olcsón megúsztuk, nagyon. István is elégedett lehet, a sertésekkel nem keresett ilyen jól. Az ebek ugatnak, sivalkodnak, kicsit úgy érzem magam, mint Szörnyella de Frász a Százegy kiskutyából, de mese nincs, indulunk haza.
Közben Zsoltot faggatom az árakról és a piacról, na meg a törvényekről. Egy kutyán a dupláját is lehet keresni, mondja szerényen, amúgy tanárosan szakemberünk, majd merengve elemzi a vidék sanyarú sorsát: valamikor a háztájizás volt a falusiaknak az eldorádó, egyfajta kitörés a magánszféra felé, de a disznótartásnak vége, egyszer és mindenkorra, helyette a hobbik léptek elő jövedelemszerzéssé, mint például a kutyázás.
Azt is megtudom, hogy a kutyástársadalom kasztokra oszlik. Vannak a csúcstenyésztők, a kizárólagos elit kör, ahová csak súlyos pénzekkel, illetve kutyák megvásárlásával kerülhet be az ember. Aztán következnek a hobbikutyások, az örök vesztesek, akiknek marad a versenyek különdíja, a második-harmadik helyezés. Ők soha nem tudnak az elitbe bekerülni, a versenyek le vannak zsírozva, a bírók más néven futtatott kutyái nyernek, na meg a pénzes hobbitenyésztők. A piramis legalján azok vannak, akik ezt megunták. A szaporítók, akiket az elit megvet, akik nem kérnek a pedigréből. „Százötvenezer forinttal el lehet kezdeni a tenyésztést, és már a második évben nyereséges a vállalkozás, nem beszélve a kis takarmányigényről: egy kutya egy zsák táp per hónap” – mondja Zsolti. Ha valaki komolyan veszi a munkát, akkor kiépíti a tartás feltételeit, és befektet, egyszerre több anyával dolgozik.
A kereskedők akár házhoz jönnek, de vannak piacok is, amelyeket az érintettek pontosan ismernek. Az állatvédők maffiáról beszélnek, mondván, a párhetes kölyköket élelem és víz nélkül szállítják fél Európán át, persze törvénytelenül. Uniós jogszabály írja elő ugyanis, hogy kutyaútlevél, azonosító chip és a veszettség elleni védőoltást igazoló irat nélkül kutya nem lépheti át a határt.
„Ma már szinte megállás nélkül lehet közlekedni az unióban, bárhová el lehet juttatni húsz-harminc kiskutyát normális, emberi módon. Ha papírok kellenek, egy kicsit drágább a dolog, de egy ismerős állatorvos hamar megoldja az ügyet. Ezek a kutyusok valóságos házi kedvencek, néha bálványok lesznek ott, ahová kerülnek. Ha ez így van, akkor miért baj, hogy én ezzel üzletelek?” – teszi fel a kérdést Zsolti. Majd hozzáteszi, hogy nála még alig pusztult el kutya szállítás közben.
A kutyák iránti kereslet szerinte az elmúlt tizenöt évben nőtt meg, mert Nyugaton divatosabb egy öleb, mint a házasság vagy az élettársi kapcsolat. „Kutyulit, cicát tartani egyszerűbb, olcsóbb, mint gyereket nevelni, de a lelkük rajta, nekem jó boltot csinálnak” – mondja némi cinizmussal. Közben hazaérkezünk, és komoly elővigyázatossági intézkedések után visszük a kutyákat a garázs egy elkülönített részébe, ketrecekbe, ahol már húsz másik kölyök várja az indulást Nyugatra.
A Kecskeméti Kék Fény Motoros Klub tagjai fogták el a június 17-i mezőtúri gyilkosság gyanúsítottját a Peresi holtágnál.
A Szolnok megyei rendőrök által üldözött gyanúsított belevetette magát a vízbe, és örült tempóban úszott, hogy egérutat nyerjen. Bizonyára nem teszi ezt, ha tisztában van azzal, hogy a túlparton 40 aktív, és nyugállományú rendőr, börtönőr ül békésen a horgászbotja mellett.
A „Rettenetessel” szemben esélye sem volt a gyilkosnak
A kecskeméti klub egyik budapesti tagja, a korábban a terrorelhárító szolgálatnál, majd a büntetés-végrehatásban dolgozó, nyugalmazott őrnagy, Vincze Zoltán, akire kollégái még aktív korában a „Rettenetes” becenevet ragasztották, ekkor lassan felállt a botja mellől. A többi horgász, a motoros klub tagjai már tudták, hogy nincs esélye a menekülő gyilkosnak.
Ekkora fogást álmukban sem reméltek
- Miközben úszott felénk az illető hallottuk, hogy a túlparton eldördült egy figyelmeztető lövés, és kiáltoznak. „Fogják meg, fogják meg!”. Közben üldözőbe vette a vízben lévő embert egy rendőrkutya, valamint egy csónak, amiben rendőrök voltak – idézte vissza az izgalmas, ám egyúttal meglehetősen rendhagyó pecázás történetét a kecskeméti Héjjas János nyugalmazott rendőr őrnagy, a Kék Fény Motoros Klub elnöke.
Ő szervezte a horgászversenyt Mezőtúron, de azt álmában sem gondolta volna, hogy ekkora fogásuk lesz…
Vincze Zoltán, a Rettenetes
Vincze Zoltán (Rettenetes) odafutott a vízből kievickélő férfihoz és kisebb üldözést követően a földre vitte. Ekkor már az egyenruhás rendőrök, akik persze nem ismerték Rettenetest, azt kiabálták, hogy vigyázzon. Amire a szorítófogást alkalmazó, csupa izom ember dünnyögve replikázott: „Azért, mert én nyugdíjas vagyok, még el tudom fogni”.
A kecskeméti Hírös Kommandó nyugalmazott vezetője, Héjjas János egyébként – mint utóbb kiderült - személyesen is ismerte a gyilkost. A kecskeméti rendőr vízparti telkén ugyanis korábban a stéget a férfi, valamint az édesapja építették. Ráadásul Héjjashoz is betört utóbb a gyilkosság gyanúsítottja és tíz horgászbotot vitt el tőle: ebből ötöt az elfogást követően a rendőrök a férfi rejtekhelyén megtaláltak.
3 éves múlt májusban. Igazi családi kutya, csak velünk érzi jól magát, vagy ha jön vendégségbe egy kutya. A barátkozással az a baj, hogy rendszerint Brúnó az, aki a legnagyobb. Sőt toronyként magasodik a környezetünkben lévő kutyusok fölé és ezért azok vagy menekülnek, vagy menekülnek. A gazdáik háta mögül próbálnak barátkozni. Pár perc után megtörténik a közeledés, a szagolgatás, de még mindig ugrásra készen. Brúnó a játék közben folyamatosan üldözi a másikat. azután lerogynak kipihenni az izgalmakat.
Miskolc – A rendőrség nagy erőkkel végzi a bűnügyileg fertőzött területek "megtisztítását." Szerdán a készenléti rendőrség kutyás alosztályának állományából csatlakoztak a helyi járőrökhöz, és együtt járták be egész Lyukóvölgyet. De hogyan reagáltak a helybéliek
Két csoport indult el szerdán kora délután a Miskolci Rendőrkapitányságról. Már a helyszínt megközelíteni sem volt könnyű feladat az utakat szabdaló gödörmély kátyúk és sár miatt. Lyukóban egy-egy helyi járőr alkotott csapatot két kutyás "készenlétissel", így kétfelé indulva még nagyobb területet "fésülhettek át." Jöttükre hamar összeszaladtak az emberek, mindenki nagyokat köszönt, láthatóan örültek a rendőri jelenlétnek.
Az Őzugró-Drenkahegyen végigsétáló járőrök a néhol kupacokba gyűlt szeméten kívül nem találtak más oda nem illőt. A környék csendes volt, a helyiek szerint este kezdődik a "zsiványok ideje." Csak a láncra vert, portákat védő ebek ugattak vadul a rendőrkutyákat látva. Az egyik házikóból idős férfi sietett a rendőrök üdvözlésére: "Gratulálok! Az isten fizesse meg a munkájukat." Valamivel később a kertjében metszéssel foglalatoskodó férfi köszönt nagyot mosolyogva, egy hölgy pedig a kutyákat dicsérte meg. Közben a másik csoport a Danlos dűlőt járta végig. Innen is, onnan is az ablakok mögül leskelődő szempárok mutatták, hogy mindenki felfigyelt a fokozott rendőri jelenlétre. Végül egy igazoltatáson kívül nem történt más rendőri "akció" a Lyukóvölgyben.
Egy helybéli férfi úgy nyilatkozott, mindenféleképpen hatékonynak véli a kutyás rendőrök bevetését ezen a területen, hiszen a betörők általában gyalog menekülnek, így a kutya könnyedén megtalálja a nyomukat. "És ha egyet megtalálnak, megvan a többi is" - mondta. Azt hozzátette még, hogy az éjszakai órákban, sötétedés után volna indokoltabb a rendőrség jelenléte, mert napközben nincs betörés. De van-e más gond is a betörésen kívül?
"Csak ez" - válaszolta. "Kötekedés, balhé nincsen, csak a betörés. Itt sok a munkanélküli, nem dolgoznak, ebből tartják fenn magukat."
A kutya az ember legjobb barátja. Ezzel a kijelentéssel nagyon sokszor találkozhattunk már, s aki közelebbi kapcsolatba került az ebekkel, az tudhatja, hogy a négylábúak gazdájukért bármit hajlandóak megtenni. A kutyák páratlan képességeit, önzetlen segítségét sok helyen veszik igénybe, így például a katasztrófák áldozatainak felkutatásánál, vagy éppen a vakok mindennapi közlekedésének megkönnyítése érdekében. A rendőrségnél szintén régóta alkalmaznak kutyákat, és számos különleges eset megoldásában játszottak kulcsszerepet ezek az ebek. A Zalaegerszegi Rendőrkapitányságnál jelenleg négy németjuhász teljesít szolgálatot, akiket nyomkövetésre és szagazonosításra használnak.
A rendőri munkánál roppant fontos szerepe van a nyomkövető kutyáknak, hiszen a bűncselekmények elkövetésének helyszínén iránymutatást adnak a rendőröknek a négylábúak, így be lehet határolni például bűnözői csoportok tevékenységét, módszereit. Emellett a kutyák segítségével az ugyancsak könnyen megállapítható, hogy milyen eszközöket használtak fel a bűncselekményekhez. Egy-egy eredményes nyomkövetésnél az is előfordul, hogy a rendőrkutya egészen az elkövető házáig követi a nyomokat, megkönnyítve ezzel a „rosszfiúk” fülön csípését. A rendőrkutyákat a nyomkövetés mellett gyakran szagazonosításra is használják. Ilyenkor a helyszínen rögzített szagminták alapján azonosítják az ebek a feltételezett elkövetőket.
– Zalaegerszegen jelenleg négy kutya áll rendőri állományban, folyamatosan képezzük őket. Közülük egyik egy 7 esztendős, Molnár Béla törzsőrmester irányításával végzi a szagazonosítást. Neki egyébként van egy 2,5 éves nyomkövető kutyája is. Tímár Attila törzsőrmester ugyancsak két ebet képez folyamatosan, mégpedig egy 3,5 esztendős nyomkövető, illetve egy 2 éves szagazonosító kutyát. Fajtájukat tekintve valamennyi kutya németjuhász – tudtuk meg Varga Györgytől, a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság bűnügyi, technikai és helyszínelő csoportvezetőjétől. – Korábban több kutya dolgozott a zalai megyeszékhelyen, de most újra azt tervezzük, hogy fejlesztjük ezt a területet, s ennek köszönhetően még eredményesebbé válhat a rendőri munka.
Megtudtuk, a kutyák rendszeresen továbbképzéseken és oktatáson vesznek részt, és így készítik fel őket a bevetésekre. Azt, hogy egy héten hányszor van szükség rendőrkutyára a nyomozások során, nagyon nehéz megjósolni. Előfordul, hogy egy nap akár kétszer-háromszor is kiviszik a kutyákat, de akad olyan nap, amikor nem veszik igénybe őket. Egy kutya általában nyolc évet dolgozik rendőri állományban, majd ezt követően nyugállományba vonul. Ha valamelyik eb nyolc esztendő munka után kiváló egészségnek örvend és remekül dolgozik, akkor akár tovább is alkalmazható.
– A magyar rendőrség jelen pillanatban németjuhászokkal dolgozik, de bizonyos területeken – így például a járőrtevékenységnél – óriás schnauzereket, rotweilereket is használnak. Arra büszkék vagyunk, hogy ebeink többször kiváló eredményeket érnek el az országos megmérettetéseken. A bűnügyi munka egyik alapköve a kutyás szolgálat, hiszen az ebek sok esetben kulcstényezői az eredményes felderítésnek. A kutyás rendőri munkának nagy szüksége van a sikerekre, hiszen a fiatalokat ez motiválhatja arra, hogy kutyás szolgálatot vállaljanak.
Varga György elmondta: számtalan esetet oldottak meg már kutya segítségével, de ezek közül is kiemelkedik az a 2002-ben történt bűncselekmény, amikor egy rablási esetnél egy rutinos nyomozókutya több száz méterre elvezette a rendőröket arra a helyre, ahol a bűncselekmény elkövetői találkoztak. Valószínű, ha nincs a tapasztalt eb, akkor soha nem derül ki, hogy mely személyek raboltak.
A nyomkövetésnek fizikai akadályai is vannak, így lényeges, hogy a bűncselekmény után rövid időn belül „friss” nyomon indulhasson el a kutya, de az időjárás is nagyban befolyásolhatja a négylábú munkájának eredményességét. Téli hajnalokon például, amikor mínusz fokokat mutat a hőmérő, nagyon gátolhatja a kutyát. Egy jól felkészített eb azonban akár 8–10 órás nyomon is el tud indulni.
– A robbanószer és a kábítószer felkutatására másképpen kiképzett kutyákat használunk. Ez egy speciális terület. Jelenleg kábítószer-keresésre alkalmas kutyánk nincs itt Zalaegerszegen, de a közeljövőben mindenképpen szeretnénk, ha lenne olyan kolléga, aki bekapcsolódna ebbe a munkába. Fontos, hogy ez megoldódjon, hiszen így komoly eredményeket érhetnénk el a kábítószer elleni küzdelemben. Szeretnénk, ha nyártól egy komoly kutyás szolgálat állna fel, s mind a nyomkövetés, mind a szagazonosítás területén hatékonyabbá válna tevékenységünk – tette hozzá a főhadnagy.
Leczki Sarolta az ország egyetlen hivatásos, „vonulós” tűzoltónője. Ráadásul a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Mentőkutyás Szolgálatának vezetője, öt kutya gazdája. Számára a munka élethivatás és hobbi is egyben.
- Hogyan lesz egy lányból tűzoltó? Milyen út vezetett idáig?
- Az eredeti szakmám újságíró. Kommunikáció szakon végeztem, és a tévénél dolgoztam három évig. De mentőkutyákkal már 15 éves korom óta foglalkozom. 1999-ben részt vettem a törökországi földrengés mentési munkálataiban. Ezt követően úgy alakult az életem, hogy váltanom kellett, mert megszűntek a műsoraim a tévénél. A fővárosi tűzoltóparancsnok, dr. Bende Péter dandártábornok ajánlott állást, mert szeretett volna létrehozni egy mentőkutyás szolgálatot. Azért kerültem a tűzoltósághoz 2000-ben, hogy ezt a szolgálatot megszervezzem, felépítsem és vezessem. A szolgálatnál a nap 24 órájában három fiatalember váltja egymást, én 8 órában dolgozom. Végzem az adminisztrációt, kiképzéseket, tréningeket tartok.
- A nők általában kedvencként tartanak kutyát, te azonban sajátos módon munkakutyákkal kezdtél foglalkozni.
- Igen, mert gyerekkoromban olvastam egy mentőkutyáról szóló könyvet, Georges Fleury: Kheopsz című regényét, amely nagy hatással volt rám. A „mentőkutyázás” azért is tetszett, mert olyan munka, aminek haszna, gyakorlati értéke van. Ugyanakkor sportnak, megmérettetésnek is kiváló.
- A szüleid mit szóltak hozzá, hogy ilyen nehéz, veszélyes és kiszámíthatatlan munkát végzel? - A támogatásuk nélkül nem juthattam volna idáig. Bár ők akkor látták meg az igazi értelmét ennek a tevékenységnek, amikor 1999-ben részt vettem a törökországi földrengés mentési munkálataiban. Addig csak „időnyerésnek” tekintették.
- És létezik olyan férfi, aki tolerálja ezt a nem szokványos életvitelt?
- Igen, a párommal 4-5 éve élünk együtt. Jól tolerálja a munkámat, pedig ő nem szakmabeli, informatikus. Bizonyos értelemben ő a „szponzorom” is, hiszen az utazásokat, továbbképzéseket, speciális felszereléseket saját zsebből finanszírozzuk. A kutyák is magántulajdonban vannak, de az ellátmányt – ennivalót, állatorvosi ellátást, felszerelést - a tűzoltóság fizeti.
- Össze tudod egyeztetni a munkádból adódó életmódot a hagyományos női feladatokkal? - Szerencsém van a párommal. Az édesanyja nem kényeztette el, így már a szülői háznál hozzászokott a háztartási munkákhoz. Önellátó, a házimunkákat megosztjuk. De inkább csak „túlélésre” rendezkedtünk be, hisz mindketten későn, este 8-9 körül járunk haza. Főzöcskézni szoktunk együtt, ilyenkor én sütök, a zöldségeket, köreteket csinálom, ő pedig a húsokat készíti el.
- Hogyan telnek a munkanapjaid, amikor nem kell menteni? - Öt kutyám van, este hazaviszem őket, reggel pedig jönnek velem vissza a tűzoltósághoz. Naponta minimum 3-4 órát tréningezünk, és van egy nagyobb egészségügyi séta is délután az erdőben vagy a Hajógyári-szigeten. Egyelőre albérletben lakunk az öt kutyával együtt, de két hét múlva kertes házba költözünk. Szerencsére nagyon nyugodtak, és mire hazaérünk, már fáradtak is. Lefekszenek és alszanak. Fontos, hogy a kutyák szocializáltak legyenek, jól viselkedjenek emberek között, ne legyenek verekedősek. Területkutatásnál csapatban, csatárláncban dolgozunk, nem mindegy, hogy miképp viszonyulnak egymáshoz.
- Milyen esetekben leghatékonyabb a kutyás mentés? - Személykereső kutyákról van szó, eltűnt személyeket keresnek erdős területeken, épületomlásoknál. Akkor is minket hívnak, ha az erdei osztálykiránduláson elveszik egy gyerek, vagy az idősek otthonából elkóborol egy beteg ember. Az egyik kutyám pedig az ország egyetlen tűzfészek-kutató kutyája. Megkeresi azokat az anyagokat, amelyek a tüzet okozhatták. A mintavételi helyet kell minél pontosabban megjelölnie.
Van egy civil mentőcsapatom is, őket is én tréningezem, vezetem. A Pannon Kutyás Kutató-Mentő Csapatban körülbelül 30-an vagyunk. Magyarországon nem jellemzőek az olyan nagy épületomlások, ahol sok emberre és kutyára lenne szükség egyszerre, de ha valaki egy erdőben eltűnik, akkor nagy területet kell átvizsgálni. Ha kell, a civil csapatból is tudok riadóztatni embereket.
Egy-egy káresethez 3-4 kutyával megyünk ki, így tudjuk őket váltani. Az is alapelvünk, hogy egy ember mindig két kutyával dolgozik, mert akkor is tovább tudunk dolgozni, ha egyikük megsérül, illetve az egyik kutya eredményét a másikkal ellenőriztetni tudjuk. Két kutya biztosan nem téved, ha ugyanarra az eredményre jutnak.
Különösen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a 10. – JUBILEUMI – IMCA rendezési jogát Magyarország kapta. Nem kevesebb büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a PAWC 2009-ben visszatér a bölcsőhöz.
A Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub szeretettel hívja és várja a világ agilityseit 2009. szeptember 3-6 között Gyulára.
Gyertek törzskönyvezett és törzskönyv nélküli kutyáitokkal és közösen találjuk meg a bajnokokat a legjobbak között.
A bírálatok az IMCA és PAWC szabályzata szerint történnek.
Nevezési határidő: 2009. július 30.
Nevezés:
Csak online nevzéseket fogadunk el.
A nevezésről visszaigazolást küldünk és egyben a honlapon napra készen nyilvánosságra kerülnek a beérkezett nevezések.
A csapatkaptányok bejelentkezését 2009. május 30-ig várjuk, akiktől a nevezéseket elfogadhatjuk.
Ezután megnyitjuk a szabad nevezés lehetőségét azon országok versenyzői számára is, akik nem regisztráltak csapatkapitányt.
A nevezési határidő: 2009. július 30.
Egyéni nevezési díj: 60 Euro (A díj magában foglalja a pénteki, szombati és vasárnapi ebéd költségét is.)
Csapat nevezési díj: 20 Euro
Gála: 30 Euro
Bank adatok:
A Bank neve: Szeghalom és Vidéke TakarékszövetkezetGyulai Kirendeltsége
A Bank címe: 5700. Gyula, Hétvezér u. 3.
A Bankszámla tulajdonosa:: Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub
Bankszámlaszám: 54000131-10001693
Nemzetközi számlaszám: HU 39 5400 0131 1000 1693 0000 0000
BIC kód: TAKBHUHBXXX
A versenyen megszerezhető címek
Az IMCA 2009 egyéni Bajnoka (SML)
Az IMCA 2009 csapatbajnoka (SML)
A PAWC 2009 egyéni Bajnoka (G1, G2, G3, G4, G5, G6, G7)
A Szervező Bizottság törekszik arra, hogy a futamonkénti eredményeket a verseny rangjának megfelelően jutalmazza.
Kérjük kísérjétek figyelemmel a Kronológi rovatunkat, ahonnan minden további fontos információt megtudhattok.
Harmadszor is kutyavásár Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Kiképző Központjában (Miskolc, Szentpéteri kapu) már harmadik alkalommal felvételiznek leendő rendőrkutyák 2009. augusztus 6-án délelőtt 09.00 órától.
Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kutyás szolgálati egységek számát mintegy a duplájára szándékozik növelni a rendőrség, e cél érdekében kerül sor egy újabb vásár-vizsgára.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság várja azokat a magánszemélyeket, vállalkozókat, akik szívesen eladnák rendőri szolgálatra alkalmas kutyáikat. Elsősorban középtermetűnél nagyobb, illetve nagytestű kutyákat ( németjuhász, boxer, rotveiler stb) keresünk, nem feltétel a fajtatisztaság.
A vizsga során az ebek, jelenlegi gazdájukkal egy tematikus tesztet hajtanak végre, majd az ott megfelelt kutyák alkalmasságát szakorvos vizsgálja tovább.
Azok az állatok, amelyek ezen első szűrésen alkalmasnak bizonyulnak két hetes egészségügyi karanténba kerülnek. Ha itt is megfelelnek a Rendőrség ezek után fizeti ki az előzetesen kialkudott vételárat. Ez az ár függ a kutya képességeitől, megjelenésétől, egészségügyi állapotától.
Előzetesen érdeklődni lehet:
Buda Zoltán r. zászlóstól, Telefon: 46/514-500/71-32
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Kiképző Központjában (Miskolc, Szentpéteri kapu) második alkalommal felvételiznek leendő rendőrkutyák 2009. július 24-én délelőtt 09.00 órától
Látványos programunkra a sajtó képviselőit ezúton tisztelettel meghívjuk.
Interjúlehetőség és felvételek készítése biztosított.
Verbuválják a rendőrkutyákat:
A főkapitányság az elmúlt időszakban hirdetés útján, illetve célirányosan kereste a megfelelő állatokat. Mindezek eredményeképpen július 3-án a 19 felvezetett kutyából négyen feleltek meg a vizsgán és válhatnak járőrkutyákká. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kutyás szolgálati egységek számát mintegy a duplájára szándékozik növelni a rendőrség, e cél érdekében egy újabb vásár-vizsgára kerül sor.
A vizsga során az ebek, jelenlegi gazdájukkal egy tematikus tesztet hajtanak végre, majd az ott megfelelt kutyák alkalmasságát szakorvos vizsgálja tovább. Azok az állatok, melyek alkalmasnak bizonyulnak két hetes karantén után (melyet jövendőbeli kutyavezetőikkel töltenek együtt) vesznek részt a kiképzésben, majd válhatnak járőrkutyákká.
Információs háttér:
A közbiztonság javítását célzó komplex cselekvési program részeként Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében is növelni kívánja a rendőrség a szolgálati kutyák számát. Ez azért is célszerű, mivel nemcsak az állampolgárok, hanem az intézkedő rendőrök biztonságát is garantálják a négylábú „rendőrök”.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szakirányítása mellett jelenleg 29 közrendvédelmi kutyavezető összesen 27 kutyával lát el szolgálati feladatokat. Járőr kutyával 21, általános rendőrkutyával 4, robbanóanyag kereső kutyával 1, kábítószer kereső kutyával 1 fő teljesít szolgálatot.
A kutyák szinten tartása, valamint a kutyavezetők képzésének magasabb szakmai színvonala érdekében rendszeresek a képzések az életszerű, illetve szolgálatszerű helyszíneken. A megyénkben szolgálatot teljesítő kutyák elhelyezése többnyire a kutyavezetők családi házainak udvarán, illetve a főkapitányság miskolci kutyatelepén és a városi rendőrkapitányságok, rendőrőrsök udvarain van megoldva.
A fenti célokat elősegítve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 2009. március 24-én együttműködési megállapodást kötött három önkormányzati fenntartású szervezettel annak érdekében, hogy az arra alkalmas gazdátlan kutyák megfelelő kiképzés után közszolgálatba állhassanak.
Nyíregyháza - Csütörtökön a tervek szerint a nyíregyházi Bem József Általános Iskolában láthatják a felsősök a Kelet-Magyarországi Speciális mentőegyesület vezetőjének és kutyájának bemutatóját.
Vincellér Tibor érdeklődésünkre elmondta: nemrég jöttek haza Szlovéniából, ahol egy Jubljana melletti településről, ahol a Nemzetközi Mentőkutyás Szövetség rendezte meg a 2-dik bevethetőségi versenyt.
Ez egyúttal vizsga is volt, ugyanis a rajthoz álló 16 csapatból csak 7 kapta meg a minősítést, ebből mi magyarok végeztünk a 4-dik helyen. Erre majd később visszatérek.
A csapat összetétele úgy alakult, hogy a Pest megyei kutató mentő szolgálat egy kutyavezetővel és két kutyával mi pedig Tivai Ildikó és Vincellér Tibor révén két kutyavezetővel és Csülök révén egy kutyával indultunk el.
A nehéz akadályokból álló feladatok megrostálták az indulókat, de tudni kell, hogy a minősített csapatok egy listára kerültek, és ha a világban bárhol egy katasztrófahelyzet után kutyás kutató mentő feladat adódik, akkor a lista sorrendjében kérik fel az indulókat a bevetésre.
A verseny nyolc feladatát 70%-ra kellett teljesíteni, vagy kiesett a csapat.
Miután általában tíz kutya és kutyavezető szükséges egy terület átkutatásához, mi az első tartalék, vagy az utolsó induló csoportot alkotjuk.
Csütörtökön a Bem József Általános Iskolában, szombaton pedig a DOTE Egészségügyi karán rendezett mentőtiszt hallgatók országos versenyén mutatjuk be Csülökkel milyen egy jól képzett kutató kutya.
Egyre nagyobb a kutya-jólét SvédországbanNem csak az emberek örvendhetnek a várható élettartam növekedésének - legalábbis a világ fejlett régióiban -,hanem négylábú barátaik, a kutyák is.
Egy új kutatás eredménye szerint például a svédországi kutyák kétharmada bizonyosan tíz évnél tovább él. A csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok szerint a tízéves kor feletti kutyák száma az utóbbi években jelentősen emelkedett. A felmérést 200 ezer négylábú bevonásával egy biztosítótársaság és a svéd kutyatenyésztő szövetség végezte. A skandináv országban egyébként összesen 800 ezer kutya van bejegyezve.
A biztosítótársaság szóvivője szerint a várható élettartam növekedésének hátterében az állatorvosi látogatások gyakoribbá válása és az ellátás javulása húzódik meg. Ami pedig a házi kedvencek elpusztulásának okait illeti, első helyen a közlekedési balesetek állnak, szorosan mögöttük a rákbetegségek.
Az állatoknak keresési feladatokat kellett végrehajtaniuk
Dubaiban, szélsőséges körülmények között, állatorvosi felügyelet mellett mérte fel a mentőkutyák - köztük 4 magyar eb - teljesítőképességét és bevethetőségét a Nemzetközi Mentőkutyás Szövetség. A világ első, szigorú állatorvosi felügyelet mellett megtartott, egyhetes bevethetőségi gyakorlata kedden ért véget.
link:
2008-04-22, 11:15
Horváth Gergely, Pest Megyei-Kutató Mentő Szolgálat egyik itthon maradt tagja a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy ők is tagjai az osztrák alapítású Nemzetközi Mentőkutyás Szövetségnek, ezért is kaptak meghívást a nehéz feladatra. Dubaiban egy a sivatagban felépített romvárosban gyakorlatoztak a kutyák, gyakran 50 fokos hőmérsékletben, magas páratartalom mellett. Az állatoknak keresési feladatokat kell végrehajtaniuk a szélsőséges időjárásban. Közben állandó állatorvosi felügyelet mellett erőnlétüket, aktivitásukat vizsgálják és elemzik vér és nyálmintáikat is.
A gyakorlat célja kideríteni, hogy szélsőséges időjárási viszonyok között meddig dolgozhatnak a mentőkutyák és mennyi pihenőidő kell nekik, hogy jól teljesítsenek egy katasztrófa helyszínén dolgozó mentőcsapatban.
is, az orrnyomokat nem szereti a parádés ruháján, ami érthető valahol. Nos, ha mégis a kutyaszerető kategóriás látogatónk van, akkor Brúnó három percig lefoglalja magának, körbeszaglássza, leül a lábára ( ezt pici kutya korában a nagyobbok lányom megtanította neki, és nagyon jól rögzült!), felveti a fejét és követeli a simogatást.
Ő Csili.
Éppen most fejeztem be a
Egykoron, a kisegítő gazdaságok mellett lovai és birkái is voltak a hadseregnek, ma azonban már csak ebek találhatók néhány alakulat állománytáblájában. A négylábúak őrkutyaként, vagy robbanóanyag-kereső kutyaként "szolgálnak" a Magyar Honvédségben.
Természetesen a kutyák is álmodnak.
Ő brúnó a mi kutyánk.
